A nyár közepén, amikor a Duna partján tomboló hőségtől a levegő is vibrált, Gábor, egy fiatal pincér a Margit-szigeten található kis kávézójában vette észre az első darázsokat. A teraszról pánikszerűen menekültek a vendégek, és a forgalom egyre csökkent. Gábor tudta, hogy azonnal cselekednie kell, különben a nyári szezon bukását jelentené. A darázsirtás Budapest kifejezéssel keresett rá a telefonján, és egy „BioVédelem” nevű cég oldalán kötött ki, ahol ígérték, hogy 24 órán belül helyszínre érkeznek. A netes értékelések meggyőzték, és rövid telefonhívás után mindent elrendezett.
Másnap délelőtt egy magabiztos nő, Tóth Nikolett állt a kávéház előtt, hátizsákjában speciális felszereléssel. Rövid szakmai magyarázatot adott: a darazsak a közelben lévő régi fák üregeiben vagy a talajban építhetik fészküket, és mivel védettek, csak biológiailag lebomló szerekkel dolgozik. Gábor közben arra gondolt, milyen ironikus, hogy egy sziget, amelyet zöld övezetnek tartanak, ilyen veszélyforrássá válhat. Nikolett közben felkészült, és miközben a permetezővel dolgozott, elmesélte, hogy tavaly a Széchenyi lánchíd alatt egy elhagyatott motorban találtak óriási fészkeket. „A város rejtett zugai mindig meglepnek,” mondta mosolyogva.
Amíg várták, hogy a darazsak elhagyják a fészket, Gábor elárulta, hogy először próbált DIY megoldásokat: citromfű olajat, hanghullám-generátort letöltött az internetről, de hiába. Nikolett bólintott: „A hangokat gyorsan megszokják, és a illatok csak ideiglenesen zavarják őket. A legtöbb esetben a fészek eltávolítása az egyetlen hatékony módszer.” Közben kiderült, hogy a szigeten egyre több hasonló eset történt, talán a közeli építkezések miatt, amelyek felkavarták a talajt és a rovarkolóniákat.
A történet váratlanul mélyült, amikor Nikolett a fészek alatt apró, fémes tárgyakra bukkant. Kiderült, hogy a darazsak egy eltemetett, 19. századi gyógyszersüveg-gyűjtemény körül telepedtek meg, amely valószínűleg egy hajdani patikához kapcsolódott. A helyi történészek és egy önkéntes csoport azonnal megkezdte a feltárást, és Gábor kávézóját átmenetileg régészeti központtá változtatták. A vendégek most már nem a darazsak, hanem a leletek miatt ácsorogtak a teraszon.
A darázsirtás híre gyorsan terjedt, és a „Margit-szigeti gyógyszerrejtély” címmel cikkek jelentek meg a helyi portálokon. Gábor kávézója váratlanul turisztikai látvánnyá vált, Nikolett pedig meghívást kapott egy környezetvédelmi konferenciára, ahol előadhatott a városi rovarok és a történelem kapcsolatáról. Gábor néha még mindig elcsodálkozik: egy egyszerű darázsirtás Budapest-keresésből városszerte ismert sztori lett, amely összekapcsolta a múltat és a jelent.
A végkövetkeztetés? A darazsak néha többet rejtenek, mint amit elsőre látunk. És bár a neten talált megoldás gyakran az első lépés, Gábor most már hiszi, hogy egy kávéház nemcsak kávét, hanem történeteket is szolgálhat – főleg, ha a darazsak is közreműködnek.
Mi őket választottuk : https://darazsfeszkek.hu/